Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy koncert után akár napokig „csengett” a füle, vagy egy karácsonyi nagycsaládos ünnepi vacsorán a hangos nyüzsgés következtében ingerülté, feszültté vált, esetleg még a feje is megfájdult, és semmi másra sem vágyott, csak egy kis csendre, nyugalomra. A mai rohanó világban a hangok, a zajok az élet szinte minden területén körülvesznek minket, és bizony számos veszélyt hordoznak magukban, komoly egészségkárosodást okozhatva.
Egy 2016-os, egész Európára kiterjedő kutatás alapján a megkérdezett magyar lakosság kb. 25%-a gondolta úgy, hogy hangos zajnak vannak kitéve a munkahelyükön. Nem meglepő, hogy a zaj okozta halláskárosodás Európában az egyik leggyakoribb foglalkozás-egészségügyi megbetegedés. A zajterhelés nem új keletű dolog, a Pest Megyei Hírlap is már 1979-ben foglalkozott a témával:
Így működik a füled
Ahhoz, hogy a továbbiakat teljesen megértsük, bevezetésként elengedhetetlen nagy vonalakban összefoglalni magát a hallás folyamatát. A hallásunk a hallószervünknek köszönhető, mely három fő részből áll: a külső, a középső és a belsőfülből.
-
A külső fülben a fülkagylók felfogják a hanghullámokat, és továbbítják a hallójáraton keresztül a középfülbe.
-
A középfülben lévő dobhártyát a továbbított hanghullámok rezgésbe hozzák, és ezt a rezgést a hallócsontocskák közvetítik tovább a belső fülbe.
-
A belső fülben a cochlea, azaz a csiga fogja fel a rezgéseket, melyben – a továbbiakban számunkra nagyon lényeges – rendkívül érzékeny szőrsejtek alakítják át azokat elektromos kisülésekké. Ezen kisülések végül a hallóideg pályán jutnak el az agyba, ahol különböző folyamatok során hangokká alakulnak.
A hangok ereje
Számos helyen találkozhattunk már a decibel (dB) kifejezéssel, de mit is jelent ez pontosan? Mindenféle tudományos magyarázat és képlet nélkül a legegyszerűbben: a hangok erejének mértékegysége. Nézzünk rá pár példát:
A fenti skála logaritmikus, tehát például a 20 dB-es hang 10-szer hangosabb, mint a 10 dB-es. Egy csendes szobában, irodában a zajszint 30 dB, ami 100-szor nagyobb, a 40 dB pedig 1000-szer hangosabb, mint a 10 dB.
De mi is a zaj?
Maga a zaj egy nagyon szubjektív fogalom. Míg egyeseknek például a mai modern elektronikus zene kellemes kikapcsolódást jelent, vagy épp felpörgető érzést nyújt, addig esetlegesen az idősebb generációk, vagy más stílusokat kedvelők számára csak értelmezhetetlen zajok tömkelegének hangzik. Van, aki csak valamilyen monoton hang mellett tud például elaludni (az eső, vagy éppen egy járó motor hangja), sokaknak pedig az a hang csak egy zaj, ami ébren tartaná őket egész éjszaka. Kicsit hivatalosabb megközelítésből a zaj élettanilag minden olyan hang, mely egészségünkre káros, kellemetlen, zavaróérzést kelt bennünk. Intenzitásától függően zavarhatja a koncentrációt, a pihenést, a kedélyállapotot, az erősebb hangok hatására pedig megváltozik a vérkeringés, szűkülnek az erek, valamint megemelkedik a vérnyomás és a pulzus is.
A fenti ábrán jól látható, hogy míg a skála elején lévő „kisebb erejű” zajok inkább akut hatásokat okoznak, addig az egyre magasabb decibel értékeknél a zaj élettani hatásai egyre drasztikusabbak, a visszafordíthatatlan halláskárosodástól egészen a halálig terjedhetnek. Értelemszerűen az expozíciós (kitettségi) idő kulcsfontosságú tényező a folyamatban, míg mondjuk egy rendszeres 85-90 dB-es kitettség egyéntől függően rövidebb-hosszabb idő alatt károsítja a hallószerveket, addig egy 160 dB-es hang akár azonnal be tudja a dobhártyát szakítani.
Halláskárosodás, hallásvesztés
A halláskárosodás általában egy folyamat, melyet sajnos már sok esetben akkor észlel a sérült, amikor már visszafordíthatatlan hallásvesztés alakult ki. De mi is ennek az oka?
Ahogy a bejegyzés elején kiemeltem, a halláskárosodásban döntő szerepet játszanak a belső fülben lévő kis szőrsejtek. A különböző intenzitású zajok ezen szőrsejteket mechanikusan vagy funkcionálisan károsítják, melynek eredményeképp – a sérülés nagyságától és milyenségétől függően – különböző mértékű és típusú halláskárosodás lép fel.
Az ártalmatlan hangok (a beszéd, a parton lágyan megtörő hullámok stb.) valószínűleg nem sértik meg a szőrtüszőket (1.kép), míg a káros hangok (például robbanómotoros berendezés, közlekedési forgalom zaja stb.) fokozatosan károsítják, szétzúzzák a szőrsejteket (2. és 3. kép). Míg számos sérülésből, betegségből teljes mértékben fel lehet épülni, addig a károsodott sejteket nem lehet kicserélni, így a halláskárosodás, hallásvesztés visszafordíthatatlan folyamat. Pontosan ezért kritikus, hogy időben és megfelelően cselekedjünk a megelőzés érdekében!
A zaj miatt bekövetkezett hallásvesztés korai jelei többek között a következők lehetnek:
-
A családja arról panaszkodik, hogy a tévé amit néz, túl hangosra van véve.
-
Gondjai vannak a telefon használatával, nem mindig érti partnere beszédét.
-
Erősen koncentrálnia kell a beszélgetésekre, vagy nehezen hallja azokat.
Zajcsökkentés a munkahelyen
Munkánk során számos olyan zajhatás érhet minket, mely az otthonunkban valószínűleg nincs jelen. Persze egy centrifugáló mosógép is elég hangos tud lenni, de gondoljunk bele a forgácsoló üzemben lévő munkagépek, vagy akár a folyamatosan le- és felszálló repülőgépek zajára, több órán-, vagy akár egész műszakon keresztül, nap mint nap. De például az éjszakai életben dolgozó munkavállalók is számos és igen jelentős zajnak vannak kitéve.
Mint minden munkahelyi kockázatnak, így a zaj okozta egészségkárosodás kockázatának is a forrását, a gyökérokot kell megtalálni, és elsődlegesen azt megszüntetni, kezelni. Sajnos a legtöbb esetben a munkáltatók a zajcsökkentést letudják a füldugók kiosztásával, pedig a megelőzés sokkal fontosabb, mint a kezelés. Javasolt az alábbi szempontokat megvizsgálni, mielőtt valamilyen hallásvédő egyéni védőeszközt juttatnánk a munkavállalók számára:
-
Kiküszöbölés: A zaj megszüntethető-e, kizárható-e? Egy munkagép esetén ez jelenthet karbantartást, felújítást vagy akár elszigetelést is. Kevésbé zajos technológiai alkalmazását is figyelembe kell venni.
-
Minimalizálás: Szervezési intézkedéssel korlátozható-e az expozíció? Lehet-e a legalacsonyabb szintre csökkenteni a munkavállalókat érő zajterhelés idejét, nagyságát? Fontos, hogy ha a zaj forrását nem lehet megszüntetni, akkor csak azokat érje a zajterhelés, akiknél ez elkerülhetetlen (pl. operátorok, gépkezelők). Szokás, hogy egy zajos helyiségben vagy annak közvetlen környezetében olyan munkavállalók is dolgoznak, akiknek a munkája nem kapcsolódik a zaj forrásához. A zajos helyiségek hangszigetelhetők, illetve különböző hangelnyelő technikákkal csillapítható a zaj mértéke is. Ide tartozik még a megfelelő tájékoztatás, oktatás a munkaeszközök megfelelő használatáról, vagy a szükséges pihenőidők beiktatása is.
-
Egyéni védőeszközök juttatása – A
kockázatértékelés alapján –
ha nincs más megoldás – egyéni védőeszközök alkalmazását lehet eszközölni.
Egyéni védőeszközök
Egy 2005-ben kiadott rendelet alapján, a munkavállalókat érő zajterhelésre az alábbi határértékeket állapították meg:
Az alsó beavatkozási határértéknél (80 dB) még csak biztosítani kell a hallásvédő egyéni védőeszközöket (használatukjavasolt, de nem kötelező), míg a felső beavatkozási határértéknél (85 dB) már meg is kell követelni azok használatát.
Fontos, hogy ezek a határértékek a napi 8 órára vetített időtartamra vonatkoznak. Például, egy köszörűgép egy percre való bekapcsolása következtében keletkező zaj lehet túllépi pillanatnyilag a 85 dB-t, de – tekintve az igen rövid működési időt – a nyolc órás munkaidőre vetítve nem feltétlen kell egyéni védőeszközt használni, mert az egész napos expozíció nem éri el azt a szintet. De ezt minden esetben egyedileg kell mérni, vizsgálni.
Az alapvetés az, hogy a munkavállalót érő zajterhelés nem haladhatja meg a 87 dB-es átlag, vagy a 140 dB-es legmagasabb pillanatnyi (Peak) határértéket.
A pontos zajterhelés mértékét mérésekkel kell megállapítani (ez szintén jogszabályi kötelezettség), melyet erre szakosodott szakemberek végeznek el, és tesznek javaslatot a különböző zajcsökkentési intézkedésekre.
A hallószerv védelmének legegyszerűbb, legolcsóbb, de egyben legkevésbé hatékony módja a gyógyszertárakban is kapható zajvédő füldugó, melynek behelyezése az alábbi három egyszerű lépésből áll:
Fontos, hogy a nem megfelelően behelyezett füldugó mellett a káros hangok ugyanúgy bejutnak a hallószervünkbe, így egyfajta hamis biztonságérzetet adnak, mialatt a halláskárosodás kockázatát valójában nem csökkentjük. Pontosan ezért ez a legkevésbé hatékony módszer, mert nem sokan ismerik a helyes behelyezés folyamatát.
A zaj elleni védekezés formái többek között még a fültok, zajvédelmi sisak, vagy akár zajvédő ruha is lehet, de a technika fejlődésének köszönhetően már számos más megoldás is van a piacon. Ezek alkalmazását mindig az adott munkakörnyezet határozza meg.
Folyamatos felügyelet
A halláskárosodás megelőzésének szerves része a folyamatos kontroll, a felülvizsgálatok. Ez egyaránt vonatkozik a zajforrások állapotára, karbantartására, cseréjére, az egyéni védőeszközök juttatására, hordásuk, használatuk szükség szerinti megkövetelésére, ellenőrzésére, valamint a juttatott egyéni védőeszközök megfelelő állapotának megőrzésére, felülvizsgálataira.
Nem utolsó sorban nagyon fontos a zajexpozíciónak kitett munkavállalók rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálata, melykiterjed a hallásvizsgálatokra is.
Ne feledjük! A különböző zajok – legyen az a munkahelyen, vagy bárhol máshol – nem csak a hallásunkat veszélyeztetik, hanem növelhetik a stresszt, alvászavart vagy akár szív- és érrendszeri panaszokat is okozhatnak.
A zaj miatt bekövetkezett hallásvesztés nem visszafordítható, de megelőzhető!
Ha szakszerű segítségre van szüksége a környezet-, munka- és tűzvédelem területén, forduljon hozzám bizalommal!
Környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem Debrecenben, és annak vonzáskörzetében.
EHS AEGIS – Munkavédelem Debrecen