Egy nemrégiben megjelent kormányrendelet alapján – igazodva az Európai Uniós irányelvekhez -, 2024 év elejétől egy új visszaváltási rendszer kerül bevezetésre, mely lehetővé teszi, hogy a megvásárolt különböző italos dobozokat és palackokat az üzletekben, visszaváltási díj ellenében visszaváltsuk. Ezt a rendszert a hulladékgazdálkodást átszervező és átrendező  koncessziós társaság, a MOHU Zrt. fogja kialakítani és működtetni, mely a gyártói és a forgalmazói oldalon kívül, a fogyasztói oldalra is jelentős hatással lesz. A továbbiakban a fogyasztói oldalra vonatkozó változások kerülnek összefoglalásra.

Az új, ún. DRS rendszer (Deposit Return Scheme – ‘Betétdíj Visszatérítési Rendszer’) rövid lényege, hogy az egyutas, azaz ‘eldobható’ italos csomagolásokra vonatkozóan a gyártók, illetve a kereskedők visszaváltási díjat fognak felszámolni, ugyanakkor ezt a díjat a fogyasztó – a csomagolás gyűjtőpontra való visszavitele esetén – vissza fogja kapni. A rendszer alapja megegyezik a már működő, újrahasználható üveg- (pl. különböző szeszes italok üvegei) vagy műanyag-csomagolásra (pl. szódáspalack) vonatkozó visszaváltási rendszerrel, ugyanakkor maga a visszagyűjtés módszertana különböző lesz, mivel egy új szereplő, a koncessziós társaság lépett be a képletbe. Ez a vállalat lett egyetemlegesen felelős a visszaváltási rendszer kiépítéséért, valamint az azt követő működtetésért, illetve az ahhoz szükséges erőforrások  biztosításáért.

Az új rendszerre való átállásra a gyártók és forgalmazók már ebben az évben elkezdték a különböző regisztrációs és gyártási folyamatok megtervezését, bevezetését, de felmerül a kérdés, hogy a fogyasztói oldal mégis mit fog érzékelni ebből a jövő évtől kezdődően?

Újrahasználat vagy újrahasznosítás?

A bejegyzésemnek nem célja a hulladékgazdálkodási alapfogalmak definiálása / felelevenítése, ugyanakkor két fogalmat, illetve az azok közti különbséget érdemes tisztázni annak érdekében, hogy minél jobban megértsük a DRS rendszer alapját képező folyamatokat, termékjellemzőket. A fogalmak definiálása egyben a különbséget is magában hordozza, így nincs bonyolult dolgunk. Nézzünk egy tárgyat – maradva a témánknál egy italos palackot példaként:

• Az újrahasznosítás azt jelenti, hogy az adott tárgyat – különböző fizikai és kémiai folyamatok során – visszaalakítják alapanyaggá, nyersanyaggá. Ha megiszunk egy üdítőt, akkor annak a csomagolása – mondjuk jelen esetben legyen egy PET-palack – különböző folyamatok (szelektív gyűjtés, válogatás, értékesítés stb.) megfelelő végbemenetele esetén visszajut egy feldolgozóhoz, ahol aprítással, darálással, granulálással stb. olyan alapanyagot állítanak elő, melyből később pl. műszálas ruházatok, háztartási eszközök, vagy éppen akár új PET-palackok készülhetnek.
• Az újrahasználat ezzel szemben egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a tárgy használatot követően funkciójában vagy anyagában marad ugyan az a tárgy ami volt, csak a használója vagy a használati célja változik meg. Egy PET-palackot felhasználhatunk a ház körüli virágok locsolására, egyéb folyadékok tárolására, és számos más kreatív módon.

Érdemes még megemlíteni az egyutas és többutas termékek közötti különbséget. Az eddig működő visszaváltási rendszer a többutas termékekre volt berendezkedve, azaz a különböző visszaváltható csomagolásokat (ahogy példaként említettem a bejegyzés elején az italos üveget vagy a szódáspalackot) visszavételt és alapos tisztítást követően újrahasználtak, míg az egyutas termékeket nem vették vissza, azok – jobb esetben – a szelektív hulladékgyűjtő edényzetekben landoltak és elszállítást követően újrahasznosításra kerültek.

Betétdíj fizetési kötelezettség

2024. január 1-től a kötelezően visszaváltási díjas termékek után a vásárlás során darabonkénti visszaváltási díjat kell megfizetni, mely a nem újrahasználható termékek esetén egységesen 50 forint, míg az újrahasználható termékek esetén egyedileg a gyártó által meghatározott összeg. Talán ez a legjelentősebb változás a fogyasztókra nézve, mivel a betétdíjat a vásárlónak kell megfizetnie, darabonként. A kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül

Ide tartoznak tehát a műanyag palackos vizek, üdítők, az alumínium dobozos üdítők, sörök, energiaitalok, és még sorolhatnám. Csekély mennyiségű kibocsátónak minősül az a gyártó, akinek a kibocsátása a tárgyévre vonatkozóan nem haladja meg az 5 000 csomagolást. Tehát ilyenek lehetnek pl. a kisebb kézműves manufaktúrák által kibocsátott termékek, feltéve ha a tárgyévben 5 000-nél kevesebb darabszámra kerültek legyártásra.

Abban az esetben, ha a termékek nem minősülnek kötelezően visszaváltási díjas terméknek, a gyártó dönthet úgy, hogy önkéntesen visszaváltási díjas terméknek minősíti azokat, alávetve magát a rendszer adta előírásoknak és lehetőségeknek.

A kötelezően visszaváltási díjas terméket, valamint az önkéntesen visszaváltási díjas terméket együttesen a továbbiakban csak visszaváltási díjas termékként említem. 

Hogyan ismerjük fel a visszaváltási díjas termékeket?

A vásárlás során két féle módon ismerhetjük fel a visszaváltási díjas termékeket. Egyrészt előzetesen, még a vásárlás helyén, mivel a terméket megnézve felismerhetjük az alábbi logókat, melyeket kötelező alkalmazni:

(Forrás: mohu.hu)

A visszaváltási díjas, nem újrahasználható (azaz egyutas) termék után darabonként 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni, míg az újrahasználható (többutas) termék esetén ezt az összeget a gyártó határozza meg (az ábrán a 70 Ft csak szemléltetésképpen szerepel).

Hogyan tudjuk a termékeket visszaváltani?

A rendelet értelmében a 400 m²-nél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletekben kötelező lesz egy automata visszaváltó berendezés telepítése, alkalmazása, mely a teljes nyitvatartási időben biztosítja a visszaváltás lehetőségét. A kisebb üzletekben, illetve az automata visszaváltó berendezés nem megfelelő működés / karbantartása esetén lehetőség lesz személyes visszaváltásra is. 

A betétdíjat több formában is visszakaphatjuk:

• Az automaták utalványt nyomtatnak a beváltott palackok ellenértékéről, melynek összege levásárolható az adott üzletben/üzletláncban, de lesz lehetőség készpénzre való visszaváltásra is (magáért a kuponért fognak készpénzt fizetni személyesen, mivel az automata nem tartalmaz készpénzt).
• A MOHU ígérete szerint az új DRS rendszer bevezetéséhez mobilapplikáció is fog érkezni, melyen keresztül – regisztrációt követően – a betétdíj az abban rögzített bankszámlánkon jóváíródik.

A betétdíjat ezen kívül jótékonysági szervezetek részére is felajánlhatjuk, melynek lehetőségét visszaváltás során az automata kezelőfelületén tudjuk majd kiválasztani.

Az automaták a termék vonalkódja alapján fogja meghatározni, hogy azért valóban visszajár-e a betétdíj. Fontos, hogy az automata csak akkor fogja tudni beazonosítani és elfogadni a visszavitt terméket, ha annak csomagolása és formája sértetlen, azaz ha letépjük róla a jelölést és vonalkódot tartalmazó címkét, vagy összepréseljük / felvágjuk a palackot, akkor azt nem fogjuk tudni visszaváltani.

A már említett többutas termékek esetében a már megszokott, régebbi automatákban lesznek visszaválthatók, de terv szerint majd azok is kiváltásra/beintegrálásra fognak kerülni.

Mi várható?

A mai fogyasztói társadalom által generált csomagolási hulladékok jelentős része – a szelektív hulladékgyűjtés ilyen-olyan kivitelezése mellett – továbbra is a lerakókba kerül, kapacitást lekötve, a környezetet szennyezve, és valójában alacsony százaléka kerül csak újrahasználatra vagy újrahasznosításra. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben a felelőtlen magatartás miatt az erdő szélére, a felszíni vizekbe kerül temérdek ilyen italos palack, veszélyeztetve a környezetet és az állatvilágot. Talán ennek az új betétdíjas rendszernek a segítségével – a számos kivitelezési és elvi bizonytalanság ellenére is – a fogyasztói magatartás javuló tendenciát mutat majd.

Felső-Tisza (Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság)