A hőség az emberi szervezet számára már önmagában is extrém körülménynek számít, amelyet személytől függően tudunk bizonyos mértékig tolerálni. Ha ez a szabadtéren végzett fizikai munkavégzéssel párosul, akkor a szervezetben okozott többlethőtermelés által megnő a hőártalmak – pl. hőguta, hőséggörcs stb. – kialakulásának kockázata, melyek élettani hatásai az enyhébb tünetektől kezdve egészen a halálig terjednek.
A hőártalmak kialakulása mellett a munkavállalók egészségét az extrém magas UV-B sugárzás is közvetlenül veszélyezteti. Ha ez még nem lenne elég, a hőségnek köszönhetően a munkavállalók fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek, illetve a szokásos reakcióidő is romlik, így a hőség közvetve is növeli a balesetek kockázatát. A szabadban dolgozó munkavállalók védelme az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztása nem opcionális. A munkáltatók kötelesek ezen környezeti tényezőt is figyelembe venni, és a munkakörülményeket úgy kialakítani és biztosítani, hogy a munkavállalók egészsége és biztonsága a szélsőséges körülmények ellenére is biztosított legyen.
Hőártalmak: Tünetek, teendők
A nyári időszakban a sokszor extrém meleg időjárás okozta hőártalmak közül talán az egyik leggyakoribb akut megbetegedés a napszúrás, mely a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki, agyi vérbőséget okozva. A kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség, hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása, kiütések megjelenése mind a napszúrás tünetei lehetnek. Enyhe esetben a sérült munkavállaló hűvös helyen történő elhelyezése, illetve a vizes ruhás borogatás enyhíti a tüneteket, súlyosabb eseten azonban már a korházi kezelés ellenére is halálhoz vezethet.
Az erős izzadás következtében fellépő só- és folyadékvesztés miatt hőséggörcs alakulhat ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordulhat elő erőteljes fizikai aktivitást követően, de hőségriadó esetén a szabadtéren dolgozó fizikai munkát végző munkavállalóknál is előfordulhat. Leggyakoribb tünete a nedves és hideg bőr, valamint az izmok nyomás-érzékenysége, duzzadása.
A hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.
A hőguta talán az egyik legveszélyesebb akut megbetegedés a felsoroltak közül, mivel ez a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, így a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!
Forrás: Országos Mentőszolgálat Alapítvány
Munkáltatói kötelezettségek hőségiradó esetén
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss felhívása alapján, hőségriadó elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek, szemétszállítás stb). A teljesség igénye nélkül, nézzük a legfontosabb munkáltatói teendőket:
- A munkahelyi meleg klímakörnyezet is a munkavállalókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.
- A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, de legalább félóránként, a folyadék veszteség pótlására megfelelő minőségű és hőmérsékletű (14-16 °C-os) ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelményekkel összhangban. Ez leggyakrabban ásványvíz formájában történik, palackozott, vagy fixen telepített automata formájában. A védőital elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakat kell biztosítani. A kapcsolódó jogszabály nem fogalmaz meg egzakt mennyiséget, így az a gyakorlat, mely szerint a munkáltató fix liter/nap-ban határozza meg a juttatandó ivóvíz mennyiségét, akár jogszabályi nem megfelelést is eredményezhet. E célra alkalmas lehet még azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
- A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a munkavállalók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.
- A munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell készíteni a munkavállalókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást.
- A munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő egyéb műszaki megoldásokkal is gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. Ilyen megoldás lehet például a folyamatos helyváltoztatással nem járó szabadtéri munkavégzés esetén a napernyők, napellenző sátrak alkalmazása, de a gépjárművekben történő klíma megfelelő működőképességének biztosítása is ide tartozhat.
- Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb (árnyékos) helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a munkavállalók.
Egyéb kockázatcsökkentő javaslatok
- Javasolt felhívni a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavégzés során lehetőség szerint kerüljék a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. Az alkohol is a kerülendő „élvezeti cikkek” közé tartozik, de annak fogyasztását ideális esetben nem csak a hőség miatt mellőzik a munkavállalók a munkaidő alatt, illetve azt megelőzően.
- Segítsük a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyünk számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a munkavállaló szabadságról tér vissza, vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.
- A nehéz ételek emésztése ezen szélsőséges időjárási viszonyok között jobban megterheli szervezetünket, így javasoljuk a munkavállalók számára, hogy a táplálékot, a verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel pótolják.
- Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen annak érdekében, ha segítséget kell hívni! A munkavállalók közül, kijelölt munkairányító, munkavezető hiányában javasolt kinevezni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.
- Figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ha ez nem megoldható, jöhetnek a már említett egyéb műszaki megoldások (pl. sátorlap, ponyva, napernyő stb.).
- A munkavállalók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. Ezt általános esetben az egyéni védőeszközként juttatott védőruhák tudják felülírni, melyek kialakítása – az adott ruhadarab védelmi képességétől függően – nem feltétlen kompatibilis a felsoroltakkal. Mindenképpen javasolt munkavédelmi szakemberrel egyeztetni, hogy az aranyközépút behatárolható legyen, és annak megfelelően kerüljön kialakításra az egyéni védőeszközök juttatási rendje.
Ezen bejegyzés nem tartalmazza maradéktalanul a kapcsolódó jogszabályi előírásokat, csak általános információk megosztására szolgál. A pontos jogszabályi megfelelés, és a munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésének érdekében érdemes a végzett tevékenységre, környezeti és időjárási feltételekre vonatkozóan tájékozódni a specifikus előírásokról, kockázatcsökkentő megoldásokról és intézkedésekről.
